Szélmalomharc...

... és egyedül mászok át a városon és nincs senki aki otthon várna... Nah ilyenkor elkondolkozok a kérdésen Megérte e? Megérte e a ma este? Megérte e a party hogy ott legyek? Akire Én gondoltam vajon gondolt e rám? Nagyon szubjektív kérdés! El sem tudod képzelni mennyire! Ha az egyik oldalról nézem akkor igen megérte! Buliztam egy jót vagy talán nem annyira jót de legalább azokkal voltam akiket birok. Hogy szeretek e? Valamilyen szinten igen, de és itt a de... Szeretem őket mint barátok, mint évfolyamtársak. És ha már ott a de... Akkor már nem is érte meg! Mert van vki akiért mindezt feladnám, egy valaki akiért mármit megtennék, bárcsak ezt Ő is tuná és ő is érezné és amúgy is meg azért is meg akkor is!!!  De akkor tulajdonképpen a ma este vagy bármelyik este megéri e? Nélküle?